Lehet, hogy meglepő, de az idei fesztivál volt az első, amire sikerült eljutnom. A korábbi években már többször is tervben volt az esemény meglátogatása, de mindig közbejött valami, ami miatt le kellett mondanom róla. Hiába írtam bele a naptáramba, mégsem lehettem ott.

A délelőtt 10 órás komppal érkeztem meg Nagymarosra. A kompkikötőtől csupán pár perc sétára van a Fő tér, amit már a hangosbemondó zaja és a zene dübörgése alapján is könnyen meg lehetett találni.

Ahogy sétáltam egyik standtól a következőhöz, ahogy kóstoltam egy terméket a másik után, ahogy kedélyesen beszélgettem a termelőkkel, úgy zsibbadt egyre jobban és jobban a szám. Nem mellékesen ugyan ilyen tempóban apadt a pénztárcámból a pénz is... Nem tudom mi történt velem, elkapott a gépszíj, úgy éreztem minden szószból, lekvárból és chutneyből haza akarok vinni eggyet.

Elfogyott a táskámban a hely, visszamentem az információs pulthoz, és vásároltam egy szövet táskát a további gyűjtögetéshez. Apropó, a fesztivál egyik nem túlságosan kihangsúlyozott, de többször tettenérhető motívuma a környezettudatosság volt. Nem olyan büszkén arcodba dörgölős módon, hanem csak olyan hétköznapian, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Nagyon tetszett a műanyag poharat kiváltani akaró pohárbérlet konstrukció, a papírzacskó preferálása a műanyag helyett.

Volt paprika szépségverseny is, melynek jelöltjei igazán impozáns növények voltak, de úgy gondolom, jövőre lehetne indítani még egy kihívást. Ami nem lenne más, mint a legszebben berendezett asztal. A színes szószok és díszítő elemek ízlésesen elrendezett sokasága szerintem nagyon sok kreativitást sejtet. Ilyen volt például az Ár-Kert asztala is

Kora délutántól a színpad környékén lézengtem, mert szokásomhoz híven jó sok  tombolajegyet vettem. A szerencsejátékoknak ez az egyetlen fajtája, amit játszani szoktam, de egy ismerősöm szerint az egész élet egy nagy szerencsejáték. Az is igaz, hogy amikor elkezdtem chili paprikákat termeszteni, akkor az első szezon után azt gondoltam még, hogy ez a műfaj is bőven a szerencsejáték kategóriába tartozik.

A sikeres sorszámhúzós játék eredménye két üveg bor és egy újabb chili szósz lett, szerencsére olyan, amelyikből korábban még nem vásároltam.

Levezetés gyanánt meghallgattam a humorista, Bruti műsorát. Egészen más élőben hallgatni egy ilyen műsort, mint otthon egyedül nézni a tévében. Biztos ismeritek azokat az egymásra sandító mosolyokat, hogy „ááá, ez hülye, nem is igaz, mi emberek nem is vagyunk ilyenek” ... de igen!

Nagyon megérte eddig várnom és nagyon örülök, hogy nem vártam tovább. Ugyan őrületesen meleg volt, de nagyon sok szimpatikus emberrel találkoztam és beszéltem. Bár a megvásárolt kapszaicin mennyiség két évre is elég lesz, én azért elmegyek jövőre is!

 Gábor
"Hagyd hogy csípjen, ne küzdj ellene"