Gyerekkoromban nem igazán játszott szerepet a hit, a vallás. Bendegúz szavaival élve: „Nem olyan családból származom én!”. Persze, ünnepeltük a karácsonyt és arra is emlékszem, amikor megkaptam az első G.I. Joe katonámat. Az idei adventi várakozás ezzel szemben egy igazán izgalmas időszak lesz az életemben.

Ugyan gyermekkorom egyre távolabbinak és távolabbinak tűnik, de abban biztos vagyok, hogy soha sem volt adventi naptáram. Én inkább a karácsonyig hátralévő tanítási napokat számoltam. 

Idén már nekem is van adventi naptáram, de nem olyan béna csoki majszolós, és nem is a sörivós fajta. Bár most jut eszembe, hogy egy tálca sör pont huszonnégy dobozt tartalmaz... Az én naptáram huszonnégy különböző chili szószt tartalmaz egyenként csomagolva. Ezt a csodát egy külföldön élő barátomtól kaptam, és ezzel jól fel is adta nekem a leckét, hogy mivel tudom majd ezt meghálálni.

Az első nap a "Hawaiian Lava Flow" nevű szószt kóstoltam meg, majd a nyelvemmel gyújtottam meg az adventi koszorúnk első gyertyáját. Na jó, annyira azért nem volt csípős, ellenben finom gyümölcsös íze és illata volt.

Ez az advent valóban más lesz, mint az eddigiek. Nem azt fogom számolni, hogy hány napot kell még iskolába menni, vagy, hogy hány napom marad még az éves szabadság keretemből. Minden nap azt fogom várni, hogy mikor kóstolhatom meg a nap chili szószát.

Gábor
"Hagyd hogy csípjen, ne küzdj ellene"